Edward és Charlie bepakolta Emily táskáit a Volvóba, Edward kitárta az ajtót Emily előtt. Utána rohant hozzám hogy besegítsen a kocsiba. Edward arca olyan zavart volt… mintha töprengne de közben, mégis olyan, mint aki nem tudja, hogy mit tegyen.

-Mióta ismeritek egymást? –kérdezte Emily.

-2-3 éve. –válaszolt helyettem Edward.

-És ilyen hamar összeházasodtatok?

-Igen, nem tudnék mást megszeretni.- válaszoltam és láttam Edwardon hogy Jacobra gondol.- Annyira sajnálom, hogy nem tudtál eljönni az esküvőre!

-Nem baj!

-Bella ez nem mondtam neked, de van egy hagyományunk.

-Milyen hagyomány?

-Alice az évfordulósoknak bált rendez, és lassan itt a mi bálunk és ismered Alicet. Nagy bált tervez piros és fehér színekben.

-Hányan vagytok tulajdonképpen?

Edward látta rajtam hogy Renesmeere gondoltam, és ha őt is beleszámolnánk 9-en, lennénk.

-8-an.- Edward megelőzött.

-Nekem lesz helyem egyáltalán! ? –Emily viccelődöt, ekkor megérkeztünk a Cullen házhoz. Emilyn látszott a döbbenet. – Ö… Úgy látom lesz. Szép ház!

-Köszönjük!

Edward kipattant a kocsiból. Kivette a bőröndöket én Emilyhez mentem.

Bementünk. A Cullen ház lakói a zongora mellet álltak, kivéve Nessiet… már elindult Tanyaékhoz.

-És belül még szebb!- Emily dicsérgette a házat és ide-oda nézegetett.

-Köszi!- mondta Carlisle.

-Ó… Jó napot! Emily vagyok, Bella unoka testvére.

-Szia, Dr.Carlisle Cullen vagyok, de hívj csak Carlislenak! Edward nevelő apja vagyok.

-Üdv, Esme vagyok Edward nevelő anyja!

-Hello, Alice vagyok Edward nevelt testvére, vagyok!

-És én lennék Jasper, szia!

-Örülök, hogy megismerhettelek titeket.

-2 családtagunk kirándulni ment el ők csak jövő héten jönnek haza. Biztos kedvelni fognak.- mondtam.

-Hallottuk hogy meghaltak a szüleid, őszinte részvétünk. – mondta Esme.

-Köszönöm, tulajdonképpen nem is voltak betegek, a barátnőmnél voltam, és amikor hazaértem holtak voltam.

-Nem voltak betegek? Apu azt mondta, hogy azok voltak.

-Az orvosok azt mondták, hogy kevés volt a vérük, de nem tudni miért. És mindkettejük kezén volt egy seb. De nem gyilkosság volt.

-Érdekes. -válaszolta Carlisle megdöbbenve.

Mindannyian arra gondoltunk: hogy vámpírok ölték meg Emily szüleit.

Emilyt körbevezettem a házban. Egész végig ámuldozott, Edward követett minket.

-Edward, merre is van Emily szobája? –kérdeztem, mert nem tudtam melyik szoba lett Emilyé.

-Ez itt.- válaszolta.

Benyitottunk, Emily azt a szobát kapta, amelyik a folyó felé néz az egyik fal csak üveg. A 3. Emeleten van a szoba, Edward szobájától nem messze. Emily meg se bírt szólalni.

-Tetszik? -kérdezte Edward.

-Ez gyönyörű, Bella nem kellet, volna!

-Megérdemled, van egy gardrób meg egy fürdőszoba is a szobához. Segítsek kipakolni?

-Köszönöm nem kell, menjetek csak.

Kimentünk a szobából, Edward gyengéden megfogta a könyökömet és a szobájába húzott.

-Bella beszélnünk kell!

-Hallgatlak.

-Ez a lány szimpatikus nekem nem hiszem, hogy bármi baj lenne vele, de…

-De?

-Nem tudok olvasni a gondolataiban, csak akkor, amikor hozzáérek. És szerintem vámpír ölte meg a szüleit, és Emily-re pályázik.

-Erre én is gondoltam de honnan veszed, hogy Emilyt akarják?- kérdeztem, mert kibántaná Emilyt, Edward szemében ott volt a nyugtalanság.

-Onnan hogy Dél-Amerikában élt egy vámpír, aki kb.500 éve, foszt meg gyerekeket a szüleitől, ez valamilyen mánia, gyerekeket sose bánt mindig a szülők vére kell neki és csakis a 30 év fölöttieké, egy vámpír sem érti mért, tartja ezt az étrendet, a Volturit nem is érdekli a dolog. Sokan úgy vélik, hogy gyerekkorában a szülei traumát okoztak neki és ez egy olyan bosszúállásféle. Charlie gondolatai szerint Carson Cityből jött Emily és az a fenevad arra felé bolyong.

-És te erről miért nem szóltál? Mi van, ha ide is eljön –kérdeztem.- és… és mit jelentsen, az hogy csak akkor tudsz a gondolataiban olvasni, amikor megérinted? Kellett nekem ide költöznöm! Akkor legalább nem lenne ilyen gondod! Egyfolytában a bajt vonzom! Emily se jött volna ide, mert nem tudná ki ideköltöztetni!

-Bella! Ne légy ilyen!- lehajolt hogy a szemünk egyvonalban legyenek- Igaz, a bajt mindig vonzod, de ez hozott össze minket, nem? És ha az a mocsok idejön, nem engedjük Emily közelébe! És Bella nem vagy boldog, hogy velem lehetsz? Mi lenne velem, ha te nem lennél? -ekkor fölegyenesedet felemelt, mint egy gyereket és átölelt. – Szeretlek!- suttogta.

-Én is szeretlek.- mondtam és hideg ajka az enyémet, érintette meg. Akár ember akár vámpír vagyok ez a csók varázslattal, tölt el. Ennél kellemesebb érzés nincs a világon.